„A gyermekszem: a legfurcsább hatalom,

Próbáld ki csak másokon és magadon,

 Mert amikor a gyermekszem kérve kér,

Abba minden vágy és csoda belefér.

A gyermekszem: szirmát nyitó kék virág,

tőle fordul szebbre, jobbra a világ.

A gyermekszem: fényesség és bizalom

vezéreljen téged is az utadon.

/Szűcs Imre/

Tisztelettel és szeretettel köszöntjük Önöket a Mátyás Király Óvoda és Mini Bölcsőde honlapján. Reméljük sok információval találkoznak a honlap böngészése közben.

Ásotthalom nagyközség Csongrád-Csanád megyében Szegedtől 32 km-re a déli határ mellett fekszik, igen kiterjedt tanyavilág veszi körül.
A városból sok család kiköltözik az üresen maradt, gyakran minden komfortot nélkülöző tanyákba.
A községben a munkalehetőség kevés, a munkanélküliség aránya magas. A szociális ellátás rendszere sok családot érint. A városba való bejárást a nagy távolság miatt csak kevesen tudják vállalni. Sok családnál már a mezőgazdaság sem tud megélhetést biztosítani.
A helyi Általános Iskolába és a Mátyás Király Óvodába járó gyermekek közül sok a Hátrányos helyzetű, és Halmozottan hátrányos helyzetű gyermek. Jellemző még, hogy a családok egy része, rossz anyagi körülmények között, szegénységben, ingerszegény környezetben él.
Óvodai nevelésünkben a szociális funkciók még nagyobb hangsúlyt kell, hogy kapjanak. Szeretnénk, ha óvodánkat az elfogadás, a szeretet, a biztonság, egymás iránti türelem jellemezné, ahol a gyermekek napjuk nagy részét örömmel, boldogan, önfeledt játékkal tölthetnék.

Az ásotthalmi óvoda 1953-ban nyitotta meg kapuit. Több helyszínen több formában várta az óvodás korú gyermeket.
Jelenlegi formáját 2019. szeptemberében kapta, amikor a településen működő Mini Bölcsődével többcélú intézménnyé vált. A mostani nevét is akkor kapta.

Mini Bölcsiről

A Mátyás Király Óvoda és Mini Bölcsőde 7 férőhelyes intézmény. Mindhárom dolgozója azon dolgozik, hogy a mini bölcsőde egy családias, gyermekközpontú bölcsődeként működjön. Fontos számunkra a szabad levegőn történő játék, ezért amikor csak az időjárás engedi kivisszük a gyermekeket az udvarra vagy elmegyünk sétálni a nagyközségbe. Az udvaron a gyerekek motorozhatnak, labdázhatnak, választhatnak a rengeteg homokozós játék közül. A rendelkezésükre áll egy házikó is, amiben főzhetnek finomabbnál finomabb ételeket. Ezen kívül csúszda és libikóka hinta is színesíti játéktevékenységüket. A séták alkalmával történik a természeti nevelés is. Ezeken az alkalmakon beszélgetünk az időjárásról, megnézzük, megnevezzük a sétálás közben látott állatokat, növényeket.
Nagy hangsúlyt fektetünk a vizuális nevelés fejlesztésére is. Leginkább tenyér és ujjfestéses technikával dolgozunk. Miért is fontos a vizuális nevelés? Vizuális: latin eredetű szó. Jelentése: látási, a látással kapcsolatos, látási érzeten alapuló. A megismerés fő forrása a vizualitás, az információink 80%-át látás útján szerezzük. A vizuális nevelés: az egész vizuális kultúra átadásának folyamatát jelenti, amelynek során a felnőtt közvetítésével a gyerekek betekintést nyerhetnek az emberiség vizuális kultúrájának az egészébe, mely a gyermeket egyaránt neveli a környezet kultúrált felhasználójává és alakítójává. Azt segíti, hogy információink 80%-a pontosabb, érthetőbb, feldolgozhatóbb legyen. Nem szűkíthető le a művésszé nevelés területére, hanem elsősorban a világ megismerését szolgálja. Szándékunk hogy a vizuális neveléssel a gyermekeket egyéni fejlettségi szintjüknek megfelelően képi, plasztikai kifejezőképesség birtokába juttatjuk, formálódnak a gyermekek képzetei, gazdagodik élmény- és fantáziaviláguk, tartalmasabbá válnak fogalmaik. Nő önismeretük, önbizalmuk, differenciálódnak a cselekvéshez, s annak tartalmához kapcsolódó érzelmeik, fejlődnek alkotóképességeik. A vizuális tevékenységek révén megismertetjük a gyermekeket a különböző anyagokkal, az ábrázolás és konstruálás egyszerű munkafogásaival, technikai alapelemeivel. Fejlesztjük az eszközök használatának szokásait. A tevékenységek megszervezéséhez alapot adnak az évszakok változásai, a természet szépségei, a gyermekek által megérthető világ tárgyai, eseményei, és az ünnepek. Az elkészítés folyamata is játék. Az eredményt nem minősítjük. A gyerekek alkotásait kitesszük az átadóba és a csoportszobába is. A műalkotásokkal történő állandó kapcsolat a gyönyörködést, rácsodálkozást egyaránt szolgálják gyermeknek – szülőknek egyaránt. Így a szülők is betekinthetnek az itt folyó nevelőmunka sokszínűségébe és példát mutatunk arra, hogyan őrizzük és becsüljük meg a gyermekek tárgyi „emlékeit”.
A nagymozgás fejlesztése valamint az ének-zenei fejlesztés szintén kiemelt területünk. Mozgásfejlődés: A gyermek csecsemőkorától a teljes szellemi és testi érettségig jó másfél évtizedes utat jár be. Mozgása az egymásra épülő szinteken fokozatos fejlődésen megy keresztül. A gyermek mozgás-sajátosságai első látszatra a végtagokhoz és a gerincoszlophoz kötődnek, de valójában az agyközpont végzi helyzetelemzésüket. Az embernél a mozgást a kisagy, az agykéreg, a piramis és az extrapiramidális rendszer irányítják.A mozgásfejlődést az érés befolyásolja. Az érés jelen esetben a különböző izomcsoportokhoz futó mozgatóidegek velőhüvelyesedését (myelinizációját) jelenti. Az érés iránya kefalokaudális, vagyis először a fejhez közelebbi izomcsoportok kezdik el működésüket, majd a fejlődés fokozatosan halad a végtagok felé. A végtagoknál a fejlődés iránya a kar nagymozgásaiból indul és a kéz finomabb mozgásai felé halad, ill. az alsó végtagoknál a combtőtől a lábfej irányába terjed.
A gyermek fejlődése, ill. fejlettsége teljes mértékben annak a függvénye, hogy az érési folyamatban hol tart az agya, idegrendszere és testének többi része. Addig nem tud megtanulni járni, amíg idegrendszere, izmai és ízületei nem érték el az ehhez szükséges érettséget.
Az emberi agy rendszere aszimmetrikus. Az ún. jobbkezesség következménye a beszéd kifejlődése, mely a két agyi félteke működését asszimetrikussá változtatta. A bal agyfélteke a mechanikus, motorikus, matematikai jellegű információk, az öröklött és tanult ismeretek tárháza. Itt halmozódnak fel az ember élete folyamán megismert tapasztalások. Ezekből az ismeretekből gazdálkodik majd a kialakuló jobboldali agyfélteke. Az újdonság, a muzikális, kreatív agyfél, mely az érzelmeket, a színeket, a tér ismeretét, élményeit dolgozza fel. Az ember alkotó, kreatív természete így a jobb félteke tulajdonsága. A két agyfélteke időbeli fejlődése is eltérő: a bal agyfélteke gyorsabban fejlődik. A jobb agyfélteke lassúbb fejlődését a bölcsődében is szem előtt kell tartani. A dallamnélküli mondókák, ritmus, mozgáselemek elsajátítása egyetlen központ a bal agyfélteke fokozottabb fejlettségét kívánja. Ezért könnyebb a kisgyermek számára a mondókás, ritmikus mozgás. Az énekes játék már feltételezi a jobb agyfélteke megfelelő fejlettségét. Ha a mozgásfejlődés bármely szakasza kimarad vagy nem gyakorlódik be – pl.: kúszás, mászás -, akkor a hozzá kapcsolódó érzékelő és irányító központok nem fejlődnek, differenciálódnak megfelelően. A bölcsődében a nagymozgás fejlesztése általában tornáztató mondókák és énekek segítségével történik.
Ezekből néhány példa:
Kistornászok vagyunk mi, (csípőre tett kézzel jobbra-balra forgatni a vállunkat)
szépen tudunk tornázni,
jobbra és balra hajolunk, (csípőre tett kézzel jobbra, majd balra hajolunk)
és utána ugrálunk. (ugrálunk ritmusra)

Ujjainkat mozgatjuk, (előre nyújtott karral mozgatjuk az ujjainkat)
karjainkat forgatjuk, (karkörzés előre)
előre-hátra hajolunk, (csípőre tett kézzel előre, majd hátra hajolunk)
és a végén tapsolunk. (tapsolunk ritmusra)
*
Ilyen kicsi a törpe:
guggoljunk le a földre! (leguggolunk)
Ilyen nagy az óriás:
nyújtózkodjunk kispajtás! (felállunk, fölfelé nyújtózkodunk)
*
Fújja a szél a fákat, (fölfelé nyújtott kezeket balra-jobbra lengetjük)
letöri az ágat, reccs! (reccsnél lecsapunk)
*
Előre jobb kezedet, utána hátra. 
Előre jobb kezedet, utána rázzad, 
Utána uggi-buggi, utána forgás, (riszálás, forgás)
Tapsolj egyet pajtás. (taps ritmusra)
Előre bal kezedet, utána hátra. 
Előre bal kezedet, utána rázzad, 
Utána uggi-buggi, utána forgás, 
Tapsolj egyet pajtás.
*
Nyuszi fülét hegyezi, (nyuszifület csinálunk kezünkből a fejünk felé)
Nagy bajuszát pödöri, (bajszunkat pödörjük)
Répát eszik ropp, ropp, ropp, (fogjuk a répát, ritmusra markoljuk)
Nagyot ugrik hopp, hopp, hopp. (hármat ugrunk)
*
(kezünkkel mutogatjuk a)
Nád a házam teteje, teteje, (háztetőt)
Rászállott a cinege, cinege. (csőrt és farkat)
Hess le róla cinege, cinege, (hess-hess)
Mert beszakad a teteje, teteje. (leszakadást)

Ha beszakad, mi lesz véle? (kérdőjelet)
Sárga lábú cinege, cinege, (szemet vékonyra húzni, csőr, farok)
Hess le róla cinege, cinege,
Mert beszakad a teteje, teteje. 
*
Mondóka, ének, zene
A gyermek életkori sajátosságaihoz, egyéni fejlettségéhez, hangulati állapotához igazodó ének, mondóka felkeltik érdeklődését, formálják esztétikai ízlését pozitív érzelmeket kelt, érzelmi biztonságot nyújt. A dal, zene kifejezi örömünket, bánatunkat. A zene, az ének színesebbé teszi a bölcsődében töltött időt. A zenei anyagokat igyekezzünk a gyermekek életkorának megfelelően válogatni. A személyes kapcsolatban, játékhelyzetben átélt mondókázás, éneklés, zenehallgatás pozitív érzelmeket keltenek, örömélményt, érzelmi biztonságot adnak a kisgyermeknek. A zene belső lüktetése, az ismétlődések, a játékos mozdulatok megerősítik a zenei élményt, a zenei emlékezetet. Hangszerekkel (csörgődob, rumbatök, csörgő, xilofon, szintetizátor) igyekszünk érdekesebbé tenni a lüktetések, ritmusok világát. Az éneklés segíti a beszédkészség kialakulását, a szép kiejtést, a szavak megértését. Amikor énekel a gondozónő, derűt sugároz, nyugalmat, örömet ad a gyermeknek. Az énekes foglalkozásnak nincs szervezett ideje, a nap folyamán többször jelenik meg az éneklés és mondóka, mindig játékos mozgással. A hangsúlyt és lüktetést a kapcsolódó játékmozdulat befolyásolja. A játékhoz tartozó mozgás lelassítja a természetes tempót. A mozgás lendülete segíti a magánhangzó és mássalhangzó pontos ejtését. Segít az utánzásra épülő beszédtanulásban.
 
„Zene nélkül nem lehet szépen élni”
Kodály Zoltán